kalvaria

Történelmi műemlékek

•    Szentháromság-tér  - a 16. sz. elején kezdett kialakulni, és a város magját képezi. Kialakulásában nagy szerepet játszott a Városháza épülete és a Szent Katalin templom. A tér dominánsa a Szentháromság-szobor, amely az 1710-1711-ben pusztító pestis járvány megszűnésének emlékét örzi.

 

•    Városháza – a 14. sz.i eredetileg földszintes gótikus épületet, ahol a városi tanács szokott ülésezni, 1488-ban emeletes épületté alakították át. A 16. sz. elején hozzáépítették Sz.Anna kápolnáját, amelyet végülis a 18. században leromboltak és helyére a Szűz Mária szoborcsoport került. Jelenlegi kinézetét a 18. században öltötte fel. A városháza belsejében egy barokk falifreskó található, amely a szabadságot szimbolizálja.

 

•    Kammerhof – „Kamaraudvar“ a város történelmi részének legnagyobb épületkomplexuma. Számos tűzvészen és felújításon ment keresztül. Az épületben található litografus kő a selmeci délkör pontos útját ábrázolja. A számításokat Jozef Bachmann professzor úr végezte el. A 13. században a bányakamara székhelyévé vált. Jelenleg a Szlovák Bányászati Múzeum Igazgatóságának a székhelye.  

 

•    Klopačka a Hodruše község történelmi központjában található, alapjai 1521-ből származnak. Egy vízszintesen elhelyezett deszkáról van itt szó, amelyet fakalapácssal ütögetnek. 1797-ben órát szereltek fel rá, Tomáš Tlačil Olomouci mester alkotását. Az utolsó újjáépítésen 1998-ban ment át.  

 

•    Óvár – a Paradajz domb alatt, egy kimagasló terasz szélén a város nyugati részén terül el.  Jelenlegi kinézetét a 13. századtól kezdődő átépítéseknek köszönehti. A legidősebb építmény, a 13. századból való román stílusú Szűz Mária-templom. Később, 1497 és 1516 között gótikus templommá alakították. A török veszély idején a 16. század 2. felében erődítménnyé építették át. Az óvár területén, amiért a Szlovák Bányászati Múzeum a felelős, értékes képzőművészeti és architektonikus műemlékek találhatóak.

 

•    Szent Katalin-templom 1488-91-ig épült. 1692-ben átépítéseken ment keresztül, 1776-ban a szentélyhez hozzáépítették Szent János kápolnáját. A templom belső terét a 19. sz.-ban neogótikus stílusban építették ki.    

 

•    Szűz Mária mennybemenetele-templom – a 2. eredetileg háromhajós román stílusú bazilika, a 13. század 30-as éveiből származik. Másnéven német vagy parókiatemplomnak is nevezik. Az épület több építészeti átalakításon ment keresztül. A templom és a főoltár jelenlegi klasszikus jellege és az új belső tere az 1806-os tűzvész utáni felújítás korából maradt fent. A templom eredetileg a dominikai rend tulajdonában volt, az ő igazgatásuk alatt állt egészen 1536-ig. 1575 és 1669 között az evangélikusok birtokolták , végül pedig a jezsuitákhoz került. Az ő igazgatásuk alatt állt egészen 1773-ig, a rend megszűnéséig. 1776-ban a világklérusra bízták a templomot, és vezető parókiatemplommá vált. A 20. századig a templom épülete mellett helyezkedett el a kolostor épülete is.

 

•    Piarg Kapu – reneszánsz egyemeletes épület, amelyet a 18. században barokk stílusúvá alakítottak át. A város erődítményrendszerének részeként épült 1554-ben, és kettős erődítménykoszorúból állt. Ezt az egyes házak kerületi falainak összevonásával hozták létre. A főbejáratokat öt kapuval zárták le. Közülük csakis a Piarg Kapu maradt fent.

 

•    Újvár - a törökellenes korszakból való, 1564 és 1571-ben épült reneszánsz erődítmény. Itt tekinthető meg a Szlovák Bányászati Múzeum törökellenes harcok emlékét őrző kiállítás

 

•    Kálvária – a Scharfenberg dombon magasló szakrális épületkomplexum, amely három bevezető kápolnából, öt nagyobb építményből és egy keresztből áll. A Kálvária első építménye az alsó templom. A templom részei: a kápolna, a két torony és a földszinten található oltárok. A szent lépcsők a Lateréni Bazilika római szent lépcsők utánzataik. A selmeci kálvária mind a 34 lépcsőjén  egy Szent ereklye található. A felső templomot ovális hajó alkotja a hasáb tornyok között. Az 1945-ös háború ideje alatt megrongálódott két ión-oszlop között található a hajó magas félkör alakú díszkapuja.  

 

•    Bányászati és Erdészeti Akadémia a bányaakadémia és erdőintézet egyesülésével keletkezett 1846-ban. 11 épület alkotja, rendezett polgári házak, új konkrét célokra használt épületek, amelyekben valaha az egyes karok és az akadémia vezetése tevékenykedett. Pl. a 16. sz. 2. feléből származó reneszánsz épület, jelenleg a Pechová ul. utcán levő kórház, a Belházy ház a Sládkovičovo ul. utcán, a „Kammerhof” Kamaraház, a mai Szlovák Bányászati Múzeum székhelye, stb.

 

    Bányamúzeum az Ondrej (András) akna mellett – az András akna a Špilater téren helyezkedik el, mélysége 433 m. 1840-ben az aknában ún. vízoszlop kitermelő gépet állítottak fel, Nagy Magyarországon az első ilyen gépet. 1924-ben fogadták el a megsemmisítéséről szóló javaslatot,1925-ben pedig eltemették. Az Ondrej aknarakáson kinti Bányamúzeumot építettek ki. További látnivalók a két torony, bányagépek és egyéb bányaeszközök is. A legértékesebb kiállított tágy a19. század 2. feléből származó lovas vontatóberendezés, Szlovákiában az egyetlen ilyen fennmaradt berendezés.